Páros munka II. - Képzéstervezés

A pedagógus kompetencia-modellekhez kapcsolódóan és az IKT kompetetenciák terén

Egy intézmény képzési vezetőjeként távoktatásban tanító, olasz nyelvórákat tartó tanárokat szeretnénk elnyerni az intézményünkbe. A leendő nyelvtanárok korábban nem használtak IKT-s eszközöket, de most a tanítás kereteiben szükségük lesz rá.
Képzési vezetőként az a feladatunk, hogy olyan tanárokat válasszunk, akik nyitottak a technológiai eszközök használatára és az IKT-s belső továbbképzéseken való részvételre.

Feladat: 30 órás IKT-s továbbképzés megtervezése, amely keretében minden IKT-s eszköz használatát elsajátíthatják a nyelvtanárok, amelyre a felnőttképzés során szükségük lesz.
A legszükségesebb eszközök és szolgáltatások felsorolása, indoklással, hogy miért van szükség rá a képzés keretében!

Ezen alkalommal is Sörös Barbarával dolgoztam együtt és gondolkodtam közösen.

Bejegyzés:
Minden oktatási környezetben, vagy tanítási,tanulási folyamatban a nevelési folyamat fő szereplője a tanár, azonban a tanár szerepe távoktatási környezetben átértékelődik. A sztereotípiákkal ellentétben nem szorul a háttérbe, hanem kulcsszereplőként való megjelenése helyett a facilitátori, mentori szerepe emelhető ki. Fontos, hogy továbbra is modellnyújtó, értékközvetítő szerepben van a hallgatók felé, amelyet a szakmai felkészültségével és a személyiségjegyeivel tud támogatni.

Fontos a tanár megismerhetősége, hiszen elérhetővé kell válnia a hallgatók számára. Ha a tanár közvetíti azokat a mintákat, amiket képvisel az információs társadalomban, akkor nem teheti meg, hogy a különböző webes eszközök használatát figyelmen kívül hagyja. Éppen ezért az IKT-s eszközöket is használnia kell, meg kell jelennie a nyilvánosság előtt és a folyamatos kapcsolattartás is nélkülözhetetlen. Ehhez szükség van arra, hogy az IKT-s eszközöket és alkalmazásokat a tanár ismerje, és kezelni tudja.
A nagyobb online rendszerekben való részvétel is elengedhetetlen. A tanfolyam során meg kell ismertetnünk a tanárokat a fontosabb alkalmazásokkal is, mert fontos, hogy az online identitását felépítse és ilyen formában is együtt tudjon működni a hallgatóival. Ezt majd a későbbiekben konkretizálni fogjuk.
Az ePortfolió készítése is jelentős számukra, hiszen a szakmai munkásságát, életútját a hallgató gyakran mintaként követi. Ez is követendő példaként állhat a diákok/hallgatók előtt. Az átláthatóbb pedagógiai munka, szakmai munka miatt mindenképpen előnyös. Ezen kívül az itt részvevőknek a szakmai anyagainak gyűjtésére, tárolására és megosztására is praktikus ez a rendszer.

Pedagógus kompetenciák, amelyekhez igazítani kell a képzést:
(Falusi Iván listája) - 8 elem

-          a tanuló személyiségfejlesztése

-          tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése

-          szaktudományi, szaktárgyi és tantervi tudás integrálása

-          pedagógiai folyamat tervezése

-          tanulási folyamat szervezése, irányítása

-          pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése

-          szakmai együttműködés és kommunikáció

-          elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

Kiegészítésként az International Society Technology for Education alapján:

- a tanulás és kreativitás kibontakozásának támogatása

- a digitális kor tanulási folyamatának és értékelésének tervezése, fejlesztése

- a digitális kor munka- és tanulási folyamatának modellezése

- a digitális állampolgárság és a felelősség előmozdítása és modellezése

- szakmai fejlődésben és vezetésben való részvétel

A szükséges IKT kompetenciák:

-          megváltozott elvárásokhoz való alkalmazkodás képessége

-          IKT-eszközök technikai és szociálpszichológiai sajátosságait, jegyeit és a módszereket is ismerni kell

-          digitális írástudás

-          digitális médiaműveltség

-          az IKT eszközök használata: ez különbséget jelenthet a fiatalok és idősek között, gazdagokra és szegényekre vonatkoztatva, nembeli különbségek is lézetnek, de nem ezek a lényegesek: a nyitottak és elzárkózóak a nagy különbség az IKT eszközök alkalmazásában!

-          folyamatosan bővítendő eszköztár

A legszükségesebb eszközök és szolgáltatások felsorolása:

- online közösségek (online tanuló közösségek munkáját tudja segíteni)

- online tanulási rendszerek (e-learning, levelező lista készítése)

- ePortfolió használata

- virtuális oktatási környezet, tér ismerete (SL)

- klasszikus webes eszközök használata (slideshare, web-szótár, mikrofon, webkamera)

- mLearning vagy mobiltanulás ismerete (bárhonnan, bármikor hozzáférhetővé váljon a tanár, valamint az azonnali értékelést is lehetővé teszi)

- tudjon információt megosztani (Twitter használata)

- alapvető számítástechnikai ismeretek (world, excel, ppt) elsajátítása

30 órás IKT - továbbképzés

A képzés fontossága:
Napjainkban az információs társadalomban állandóan szembesülünk a modern kommunikáció és információtechnológia eszközeivel és következményeivel, illetve annak hiányában a problémákkal.  Mivel a diákok maguk is számítógépekkel, mobil kommunikációs eszközökkel dolgoznak és számos új módszerrel, tartalommal és technológiával találkoznak, így lényeges, hogy a tanárok is tisztában legyenek az IKT-s eszközök használatával. Fontosnak tartottuk, hogy ezen a képzésen a résztvevők a gyakorlatban azonnal használható módszertani eszközökkel, pedagógiai lehetőségekkel ismerkedjenek meg.  

A képzés intenzitása:
A képzést előzetesen három hétvégére bontva, pénteki és szombati időpontokban tervezzük, több szakember bevonásával, akik felügyelnék a folyamatot.
Tervezett időpontok: Péntekenként: 8.00- 13.00, Szombatonként: 8.00- 13.00
A képzés egy gyakorlati vizsgával zárulna, ahol fény derülne az elsajátított ismeretek elsajátításának mértékére.


1-2. nap:
Tematika:
Előzetes tudás felmérése (a nyitottság mérésére is alkalmas)
Bevezető előadás - A távoktatásról
A Microsoft Office használata
A klasszikus webes eszközök használata (slideshare, web-szótár, mikrofon, webkamera)
Az online közösségek (Facebook, Twitter, youtube) + tanulórendszerek, az online eszközrendszerek bemutatása és alkalmazásuk
A facilitátor-mentor szerep fontosságának ismertetése

Az első két nap célja:
A résztvevők szerezzenek több ismeretet a digitális eszközök használatában, valamint az eszközökkel történő tanításban és tanulásszervezésben. Ismerkedjenek meg az interneten fellelhető és az oktatás során felhasználható digitális tartalmakkal, közösségi oldalakkal.
A mentorálásnak, mint támogató jellegű tevékenységnek a kihangsúlyozása is lényeges része az első napokban.

3.-4. nap
Tematika:

A virtuális tér megismerése, mint tanulási alternatíva

Információmegosztás elsajátítása

A Moodle-rendszer bemutatása, kezelése

Az e-portfólió sajátosságai és elkészítése

A mobil tanulás ismertetése

A 3.-4. nap célja:
A résztvevők ismerkedjenek meg a virtuális világ által kínált lehetőségekkel, módszerekkel és tudják alkalmazni az oktatás megkönnyítésére. A Moodle- rendszert az információmegosztás megkönnyítésére ajánljuk számukra. Az ePortfolió elkészítésével a szakmai munkásságuk könnyebb elérése válik lehetővé. A mobil tanulással pedig igyekszünk rávilágítani arra, hogy a tanári visszacsatolás, értékelés folyamatának felgyorsulása a tanulás lényeges eleme.

5.-6. nap
Tematika:
Multimédiás szoftverek és eszközök alkalmazásának segítése a pedagógiai munka hatékonyabbá tétele érdekében.
E-etikett, digitális normák ismertetése.
Speciális kifejezések az internet világában.
Összefoglalás!

A két nap célja:
A résztvevők ismerjék meg az olyan speciális multimédiás eszközöket, mint a digitális fényképezőgép, scanner, projektor. És ezeket megfelelő önállósággal képesek legyenek alkalmazni.  
A digitális etikettet ismerniük kell a résztvevőknek.
A speciális kifejezésekkel, (amiket ezekben a környezetekben szokás használni) tisztában kell lenniük a résztvevőknek. Az átlátható, világos beszéd kiemelten fontos, mivel nonverbális jelek nem jelennek meg. Az utolsó napon az összefoglalásra kerül sor, ahol az esetleges kérdéseket, problémamegoldásokat biztosítjuk a hallgatóknak.

Vizsga:
A tanfolyam egy modulzáró vizsgával zárulna, ahol fény derül az elsajátított elméleti ismeretek mértékére. Emellett egy számítógépes, interakciós vizsgára is sort kerítenénk, ahol az ismeretek gyakorlati alkalmazását mérnénk fel.

Hasznosnak tartjuk, hogy a tanfolyamot követően a felvett tanároknak félévente egy hasonló jellegű tanfolyamot szerveznénk, hogy a tudásukat a távoktatás keretein belül fejlesszék, frissítsék és bővüljön az eszköztáruk.

A pedagógiai értékelés, mint taneszköz minősítési alapelv

Az öt alapvető pedagógiai alapelvből az értékelést választottuk ki Sörös Barbara csoporttársammal, amelyet elemzünk és értelmezünk, majd ehhez kapcsolódóan 13+1 útmutatást adunk andragógusoknak.

Az értékelés nem más, mint a célok és az eredmények összevetése, az eredmények vizsgálata abból a szempontból, hogy céljainknak megfelelő eredmény jöjjön létre.
A pedagógiai értékelés tág fogalom, hiszen magába foglalja a tanulók neveltségi szintje mellett a tanár munkájának, az iskola munkájának, a tantervnek, a taneszközöknek az értékelését is.   
Fontos, hogy a tanulói teljesítmény a tanítási-tanulási folyamat egészében folyamatos visszajelzést kapjon. Ez történhet a pozitívumokra való támaszkodással, az elért sikerek, eredmények folyamatos megerősítésével, a hiányosságok korrekciójával, vagy kiküszöbölésével.

A pedagógiai értékelésnek három fajtáját szokás megkülönböztetni, ezek a következők:

• diagnosztikus
• formatív
• szummatív

A taneszköz módszertani dokumentációjában meg kell jelennie, hogy a taneszköz használata során a pedagógiai értékelés milyen formában történik meg, vagy a taneszköz használatánál milyen értékelési megoldásokat tudunk felhasználni eredményesen. Ennek alapján az értékelés kétféleképpen jelenhet meg: egyrészt az eszköz használata közben a felhasználásból következik, másrészt az eszköz oktatási folyamatában egyébként is végbemenő értékelést segíti.

A továbbiakban az említett pedagógiai értékelés formáit fogjuk részletesen ismertetni.

A diagnosztikus értékelés

A pedagógiai értékelésnél a diagnosztikus értékelés a felhasználók, elsősorban a tanulók előzetes ismereteinek, kompetenciáinak a feltáró jellegű értékelésére alkalmas, a tanuló előzetes tudását méri fel. Ez a felmérés történhet írásban, szóban, de valamilyen cselekvés, tanulói aktivitás részeként is. Legfontosabb funkciója, hogy előkészítse az egyéni fejlesztést, ami illeszkedik a választott pedagógiához. Célja, hogy a különböző pedagógiai döntések, beavatkozások, fejlesztések előtt a döntéshozók részletes információt szerezzenek arról, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik a nevelés-oktatás adott szakaszát.

Komplex oktatócsomagok között akad olyan, amely a felhasználó tevékenykedtetésével szerez információkat és ennek megfelelően épít fel a folyamat közben, vagy akár állandóan korrigálva az egyéni tanulási utat.  Nem minden taneszköz képes ilyen feladatok ellátására. Vannak olyan esetek, amikor a taneszköz, például egy nagyobb információs bázis vagy gyűjtemény szolgáltat tartalmat, míg a pedagógus a diagnosztikus értékeléshez kialakíthat megfelelő kérdéseket és feladatokat. Előfordul olyan eset is, amikor a taneszköz kifejlesztésénél ez a funkció nem volt tervezett, és a pedagógus kreativitása produkál olyan helyzeteket, amikor mégis erre a feladatra használja fel. A diagnosztikus értékeléshez szükséges alkalmasság nem szükséges alapfeltétel, de alapvetően növeli a taneszköz szükségességét, ha az ténylegesen is képes aktiválni a fenti funkciókat.

A diagnosztikus értékeléssel elsősorban a besorolási döntéseket alapozzák meg, főként annak érdekében, hogy kialakítsák az egyénre, illetve a csoportra szabott nevelési-oktatási stratégiákat.

Fontos megjegyezni, hogy a diagnosztikus értékelésnél, amikor a gyerekek előzetes ismereteit méri fel a tanár, semmiképpen nem szabad minősítő értékelést alkalmazni, hiszen annak nem ez a funkciója. Nem szabad rossz osztályzatot adni, amennyiben az iskola az értékelésnek ezt a formáját alkalmazza. Ha ez csak egy esetben is előfordul, akkor a pedagógus „elveszítette” a gyerekeket. A gyerekek soha többet nem fogják neki elmondani saját gondolataikat. Esetleg elérhető vele az, hogy inkább előre elolvassák a tankönyvet, és az abból bemagolható mondatokat adják vissza, de arról, hogy valóban megértették-e, elfogadták-e az új gondolatokat, nem tud tájékozódni a tanár.

A formatív értékelés

Amikor egy új anyagrész feldolgozásában már teljesen elmerült a tanulócsoport, és a tanár tudni szeretné, hogy a gyerekek ténylegesen mennyit is értettek meg belőle, akkor kerül sor a formatív értékelésre. Ez szintén történhet szóban és írásban is.

A formatív értékelés elnevezése onnan származik, hogy ebben a tanulási szakaszban az értékelés közvetlenül a tanuló, illetve a tanulás formálását, alakítását célozza.  Főként megerősítési szerepe van. Míg a diagnosztikus értékelés elsősorban a tanár számára szolgál visszajelzéssel, addig a formatív értékelés esetében a visszajelzés címzettje a tanuló. Információt ad arról, hogy hol tart a tanuló, mit tud és mit nem tud, hol vannak hiányosságai. Ezáltal segíti a tanuló önértékelését.

Alapvetően a folyamat közbeni irányítást, segítést tűzi ki célul. Nem minősítést, ítélkezést jelent, hanem egyrészt a tanulási sikerek megerősítését, másrészt a tanulási hibák és nehézségek feltárását. A tanulók és a tanárok is visszajelzést kapnak az önkorrekcióhoz.

A taneszköz használatához szükséges elvárások másként jelennek meg a formatív értékelés funkcióinál, amelyek a digitális nemzedék számára készült eszközöknél csaknem alapkövetelmények. A folyamat közben történő, a minősítéstől mentes, de a folyamat további menetéhez visszacsatolásként hatást gyakorló értékelési forma permanens jelenléte egy  tananyag jellegű taneszköz, a tanulók tevékenykedtetésére vállalkozó alkalmazás esetén alapvető feltétel. A digitális nemzedék a folyamatos megerősítés, a folyamatos visszacsatolás igényével él, számukra fontos és szükséges, elsősorban persze online környezetben, de ez a tulajdonság megköveteli, hogy a számukra kialakított taneszköz is ilyen alapelvek mentén működjön. Az értékelés során erről a kipróbálással is meglehet győződni, és szerencsés, ha  beválás-vizsgálatok, az előzetes kipróbálások vagy próbahasználatok  ennek a funkciónak a működését megerősítik. Itt már lehet minősítést alkalmazni, de semmiképppen nem számíthat véglegesnek, hiszen fontos, hogy a diák a tananyag megértésével képes legyen az osztályzatán is javítani.  

Összegezve, ha a diagnosztikus értékelésre azt mondtuk, hogy a folyamat kezdetén van fontos szerepe, akkor a formatív értékelésről azt mondhatjuk, hogy mintegy végigkíséri a pedagógiai folyamat egészét.

A szummatív értékelés

Az adott anyagrész feldolgozását követően kerülhet sor a szummatív értékelésre, amely lezáró, összegző, minősítő értékelésként értelmezhető. Egy-egy nevelési-oktatási szakasz záróaktusaként fogható fel, ahol a tanulót teljesítménye alapján lehet kategóriákba sorolni, valamint minősíteni.  

A szummatív értékelő funkció elsősorban interaktív tananyagoknál, azon belül azoknál  értelmezhető, ahol a különböző teljesítményszinteknek különleges szerepe van, hogy a külső személy számára információt adó jelentőséggel bír, ezért érdemes erre külön fejlesztést készíteni. Hasznos és értékes információkat kaphatunk az egyén tanulási tevékenységéről, azon belül a részteljesítményéről, és akár a másokhoz viszonyított eredményességéről, eredményeiről is.

Maga az értékelés többféleképpen is történhet. Ide sorolható a témazáró dolgozatok megíratása, az év végi osztályzatok adása, továbbá ide tartoznak a záróvizsgák, érettségi, felvételi, nyelvvizsga , vagy akár a KRESZ-vizsga megszervezése is.  Az osztályzatok mindig a szummatív értékelés csoportjába tartoznak.

13+1 útmutató andragógusoknak:

1. Az értékelésnél mindig törekedjünk az objektivitásra!
2. Gondoljuk át, hogy mikor, milyen szituációban alkalmazzuk az értékelés adott formáit.
3. Tanulmányozzuk az egyes értékeléseket, hogy mindig a megfelelő módon tudjuk alkalmazni az értékelés három fajtáját!
4. Fontos, hogy az értékelések alkalmával ne általánosítsunk, személyre szabottan értékeljünk.
5. Megfelelően kell felmérni a bemeneti kompetenciákat, hogy a fejlődésnél a mértéket tudjuk figyelembe venni. (Nem mindegy, hogy ki honnan indul. Nagyobb fejlődés érhető el a kevesebb előzetes ismeretekkel rendelkezőknél)
6. A minősítésünk ne számítson véglegesnek, folyamatosan értékeljük a fejlődés folyamatát, lépéseit!
7. Ne alkalmazzunk túlságosan negatív értékeléseket, hiszen könnyen el vehetjük az értékelt diák/hallgató kedvét.
8. Ugyanakkor ne csak a pozitívumokat emeljük ki, hiszen a hallgatónak az egyéni fejlődése érdekében tudnia kell, hogy milyen irányba haladjon tovább, hol kell a hiányosságokat pótolni, vagy a hibákat javítani.  
9. A minősítést a hallgatóval is tudatnunk kell, hogy a hibáiból, hiányosságaiból képes legyen tanulni, azon változtatni tudjon.
10. Az értékeléshez átfogó képpel kell rendelkeznünk az értékelt félről, hogy ne csak egy adott feladat negatívumai legyenek döntőek a minősítéshez.
11. Az értékelésnek konkrét példákkal alátámasztottnak, jól megindokoltnak kell lennie!
12. Pozitív és negatív tulajdonságokat is tartalmaznia kell a minősítésnek. Ha a negatívumokra akarom a hangsúlyt helyezni, akkor is kell pozitívumokat is felsorakoztatni, hogy a hallgató tudja, hogy van amiben jó.
13. A hosszabb szöveges értékelés megfelelő, hiszen egyértelművé teszi a hallgató eddigi tevékenységét, emellett ezt a szöveges értékelést jól érthetően kell megfogalmazni, hogy a szándékunk, mondandónk egyértelmű legyen az értékelt fél számára.

+1 tanács:  A szöveges értékelőkben jónak tartjuk megemlíteni, hogy a hibákon, hiányosságokon az értékelt fél miként tudna javítani. Tehát megoldási alternatívákat kellene javasolnia az andragógusnak a jövőbeni terv/eredmény  könnyebb eléréséhez. 

Az oktatási környezet technológiája és eszközrendszere II.

Az oktatási környezet technológiája és eszközrendszere II.

Az online eszközrendszerek a tanulás támogatásában

Az online eszközrendszerek a tanulás támogatásának fogalma alapjába véve azt jelenti, hogy létezik internetes online kapcsolat az osztályteremben vagy oktatási térben, és nem idegen ennek a használata, tehát más rendszerekből származó információkat is bevonunk az oktatási folyamatunkba. A digitális tolltartó azt takarja, hogy kinyitunk egy nagy eszközkészletet, amellyel rendelkezünk vagy ismerjük azokat az alternatívákat, és abból kedvére válogathat az ember.  Azonban fontos, hogy ne legyen túl sok eszköz benne, és minél gyakrabban használjuk ezeket, mert csak így lehet a hatékonyságot elérni. Ha túl sok eszközkészletünk van, abba a hibába könnyen bele lehet esni, hogy nem lehet követni egyszerűen a tevékenységünket, nincs idő a megszokásra. Egy egyéni profil létrehozása tehát praktikus, és ezen belül kell szisztematikusan váltogatni, esetleg lassan formálni. Így az információ - és a tartalommegosztás, a produktivitás a lényeg az online eszközrendszereknél, ami a digitális tolltartó használatával működhet.

Ezek az online rendszerek, az online megosztások nem közösségi szempontból alakultak, de ma már próbálnak maguk köré szervezni egyfajta közösséget, mert ez ma már kikerülhetetlen és támogatott tevékenység. Például a kép – vagy video megosztó szolgáltatások is próbálnak közösséget szervezni, amelyet a legjobban a hozzászólásokban lehet észrevenni, hiszen valószínűleg hasonló érdeklődésből, a téma kapcsán írnak oda az emberek. Tehát ennek az online közösségnek a középpontja maga a video vagy a kép lesz, és maga a rendszer támogatja az egész folyamatot. Ráadásul közösségi portálokhoz kiválóan lehet kapcsolni őket, ha valahova feltöltök egy képet, máshova is megoszthatom onnan. Mindent, gyakorlatilag bármit meg tudunk jeleníteni rengeteg forrásból, szóval gyakorlatilag bármivel kapcsolatban létrehozhatok megosztást. Ez is a közösségi formát támogatja. Mindez hasonlattal élve egy online kiterjedt faliújságként vagy munkaasztalként, polcként értelmezhető: csak sokkal több minden fér el rajta, nem mi gondoskodunk a tárolásról és mások könnyebben, gyorsabban, egyszerűbben hozzáférhetnek.

A probléma az, hogy tanulási művelet-e a megosztás? A válasz: nem, mert ez csak egy eszközhasználat, tanulást támogató dolognak fogjuk fel, de nem egyenértékű a tanuláshoz szükséges műveletekkel. Ha diskurzusok zajlanak ezzel kapcsolatban, az már inkább felfogható tanulási műveletként, hiszen gondolkodunk róla, a megosztott információról adott témába ágyazva. Az online eszközök másik előnye, hogy segíti az oktatási folyamatban a csoporton belüli és a környezettel kapcsolatos információ – és tartalomcserét. Például online jegyzetet könnyebb megosztani, mint kézzel írottat, ráadásul alakítható és formálható is egyben, máshova is konvertálható. Veszély még, hogy ezek az eszközök folyamatosan változnak és nagy a túlkínálat, éppen ezért a fent említett egyéni profil kialakítása az eszközhasználat kapcsán praktikus lehet.

Az online közösségeket nem a tanulás támogatása céljából hozták létre, és a többség nem is gondol rá ilyen szemmel. Azonban felismerték, hogy milyen szerepük lehet ebben a vonatkozásban, hiszen könnyen használható például a facebook, és valószínűleg az összes résztvevő megtalálható rajta, így a kommunikációs felület megoldódik. Lehet úgy is tekinteni rá, mint ha egy színtér lenne, egy nevelési, oktatási, művelődési, népművelési színtér, de mindez a Tanár szerep módosulásával jár együtt: ha oktatási célra szeretnénk felhasználni, akkor a tanárnak fel kell építeni a saját profilját, hiszen különben hiteltelen lenne. A közösségszervezés is nagyszerűen kialakítható: hozzáférhetőségeket, lehetőségeket vizsgálva, szinte önmagát kínálja. Azonban ha eltűnik a feladat, vagy ami összehozta a csoportot, akkor általában az történik, hogy a tevékenységüknek nyoma marad, de az aktivitásuk lecsökken, majd eltűnik. Nehéz kikerülni ezt a problémát, ha ez problémának tekinthető egyáltalán.

Az oktatási felhasználás négy alapproblémája a következő:

1.       tartalommegosztó aktivitás: elsőre senki sem akar megosztani, aztán idővel ez elmúlik, és mindenki le tudja vetni ezt a fóbiáját, majd az interakciók száma is megnő

2.       ismerősök csoportkezelése, kapcsolatmenedzsment: ki, hogyan veszi fel az ismerőseit, mi alapján dönt vagy igazol vissza

3.       más rendszerek és online tevékenység integrálása: összekötés, egyfajta gyűjtő jelleg is megmutatkozik, a már említett ágyazhatóság, kapcsolatok létrehozása

4.       profilkezelés: szakmai – és magánprofil létrehozása, például könnyebben szét lehet választani ezt a fajta két életet, de elmúlóban van, mert komolyabb profillal ezt ki lehet küszöbölni, hiszen amit a szakmába vágóan vállalok, azt a magánéletben is, de fordítva nem feltétlenül. Ezen kívül beállításokkal, láthatósággal is ki lehet ezt zárni.

Online tanulóközösségek (Khan Academy, P2PU, Konnekt csoport, Virtuális távoktatás)

Online tanulási környezetek

Egyszerűen leírva: online eszközökkel segített online közösségek, amelyek a tanulás örömére szerveződnek, az emberek egymást támogatják mentorok, tutorok közreműködésével; nem oktató jelleggel, hanem egymástól tanulnak. Az üzenet a következő: tanulni jó és az internet segítségével közösségben is lehet.

Tulajdonképpen az intézményes keretekre egyfajta kritika vagy más szemléletmód. Fordított helyzetről van szó: nem az intézményes oktatás megy a webre, hanem az egymástól való tanulás intézményesül. Nem központilag támogatott, hanem önszerveződéssel létrejövő nyílt oktatás, szabad tanulás. Nem kiszorítják a hagyományos oktatást, hanem tükröt tart felé: itt meg van teremtve az intézményesült lehetőség, egy közösségi élmény, nem a papír a lényeg. Az a bizonyos alapdilemma jöhet elő: a papírért tanulunk, vagy a tudásért? Kényszerből vagy örömmel, egyéni motivációval?

A moodle és a facebook közötti lehetőségeket is megvizsgáltuk. A tartalomfejlesztés mellett a tevékenység központúság és a közösségszervezés hiányzik az előbbinél, amelyre az utóbbi kínál alternatívát. A moodle inkább könyvjelzőként funkcionál, kifelé mutató link gyűjtemény, zárt az egész. Persze jelen van, hogy a tudásmegosztás nem működik fizetős képzéseknél, vagy valaki nem akarja megosztani a saját tudását.

Felhasználókat és rendszereket köthetnénk hálózatba, ami még irány lehet, vagy esély, magyarán egy nagy közösségi oktatási – tanulási környezetet lehetne alkotni, amolyan keverékét a kettőnek.

A virtuális oktatási környezetek technológiája

A személyesség és a kommunikáció problémája jelenik meg ennél a témakörnél. Ahogy haladunk előre a technológiában, úgy változik a viszonyunk az eszközökkel kapcsolatban. Éles pont, hogy a video kapcsolat megjelenéséért nem mindenki lelkesül, hát még a 3D-s környezetekért, hiszen sokan maradnának meg az inkognitójukban, vagy nem akarják ennyire kiadni magukat. Szerintem ez személyenként eltérő, és a leginkább attól függ, hogy kivel vagy kikkel kell kommunikálnunk így.Vizsgáljuk meg három nagyobb részre bontva a különbségeket a virtualitás szemszögéből, amelyek szerint a leginkább elkülönül az offline és az online:

1.       személyek: szokatlan és furcsa, de mégis valószínűtlenül reális. Ez inkább személyes, mint a szokásos hivatkozás, hogy elszemélytelenedés lép fel, nincsen rejtőzködés, hiszen magunkat képviseljük az avatarunkkal. Valahol ilyen formán önmagunk lenyomataként jelenünk meg

2.       környezet: 3D, folyamatosan formálható és alakítható, akár valós környezet másolásával, egyedi fejlesztéssel, viszont inkább elavultabb a grafika a modernhez képest

3.       térhasználat: az arányok érzékelése néha eltérő, a méretek különbözőek - nyílt tér és zártság, a személyes tér hiányzik itt

4.       multimédia: tetszőlegesen beilleszthető és felhasználható, valamint támogatható online eszközökkel

5.       kommunikáció: azonnali és késleltetett üzenetek, gesztusok is lehetségesek, de nincsen metakommunikáció, sokszor nem érzékelhetőek, hang kiemelt szerepe

6.       interakció: nehezen indul, de támogató technikával megoldható

Alapvető problématérképe a virtuális oktatásnak is létezik, például a virtuális én formálása a tanár és a tanuló szerepben, az öltözködésnél. Másik, hogy a metakommunikációt érzékelő, valós kommunikációra épülő tevékenységek hiányoznak. Átgondoltan kell tartani még inkább a foglalkozásokat, mentálisan megterhelő a tanároknak és oda kell figyelni mindenkire. A tanuló szerepben a kialakult szokásrendszerek ugyanígy megvannak, mint offline.

Az oktatás környezete, az oktatás színterei

•  Ha az oktatási környezetet vizsgálom, több egymástól különböző kategóriát tudok megkülönböztetni:

-          - kontakt oktatási tevékenység

A hagyományos értelemben vett oktatási környezetről van szó. Egy helyen vagyunk térben és időben, észleljük egymást, meta kommunikálunk a másikkal szemben, de semmilyen hálózatra nem csatlakozunk. Egymással sem feltétlenül építünk hálózatot vagy alakítunk ki kapcsolatot az oktatásban. Technikai eszközöket használhatunk. Nem feltétlenül frontális előadásról beszélünk, lehet ugyanígy csoportmunka vagy más eljárás. A folyamat és a tartalom zárt környezetben működik, menet közben nem változik, más tartalmakat is hozhat akár az oktató kívülről, de ez a terem falain belül marad. Az információs és kommunikációs folyamat általában nem elektronikus, ha például kihangosítót használunk, az a fizikai környezethez tartozik.

-         - online eszközökkel támogatott kontakt oktatási tevékenység

Itt is együtt vagyunk, látjuk és érzékeljük egymást, kommunikálunk. Annyiban tér el az előzőtől, hogy már különféle hálózatokat alakítunk és online eszközöket is felhasználunk. Megnyílik az osztályterem, de továbbra is az együtt töltött tevékenység a perdöntő. Tehát térben és időben azonos tevékenységet végzünk, hálózati kapcsolatokat létesítve. Az információs és kommunikációs folyamatok interaktív kapcsolatokat eredményeznek, a hallgatóság is produktív lesz a külső környezeten belül, környezetek között, esetleg a külvilág felé. Inkább számítógépeket részesít előnyben, mindenkinek saját lehetőséggel, hogy kapcsolatot létesítsen valakivel.

-          - blended learning környezet

Kevert típusú oktatási környezetet jelent: nem csak kontakt tevékenységről szól az oktatási folyamat, de már elkülöníthetők benne olyan részek, amelyet online vagy virtuális környezetben kell végrehajtani vagy megoldani. A hagyomány és az új keveredik. Szóval térben és időben változó az oktatási környezet egy része. Még inkább a személyes jelenlét szokott előtérbe kerülni, de online folyamatok is jelen vannak. Elválnak egymástól a feladatok, de a kontakt és az online tevékenységek aránya nem különbözik jelentősen. A nem kontakt tevékenység minőségi megoldástól is függ az eredményesség, de ne kényszer hatására kelljen megoldani ezeket a bizonyos feladatokat. Tudatosan tervezett az, hogy vannak olyan feladatok, amelyekhez nem kell feltétlenül együtt jelen lennünk, de a folyamatba és a célokhoz illeszkednek.

-         - a távoktatás, mint oktatási környezet

Nem zárja ki, hogy személyesen is találkozzunk (pl.: blogtalálkozó), de a folyamat, a többsége a feladatoknak egyértelműen virtuálisan zajlik. Tehát az oktatási folyamat csaknem egésze online kooperatív térben zajlik, térben és időben függetlenek vagyunk, de egyes feladatokban fel lehet oldani ezt a szabályszerűséget. A legfőbb kérdés az, hogy tevékenység – vagy tartalomközpontú legyen-e ez a környezet? Hiszen az utóbbi könnyebb, az egyénre bízzák, hogy a tartalmak elsajátítását saját maga megoldja. Az előbbi sokkal bonyolultabb, egyénhez igazodik, több módszertant használhatunk fel, interaktív – hatékonyabb, de kell egy facilitátor, felügyelő valaki. Közvetett folyamatszabályozási eszközök lépnek fel, itt nehezebb befolyásolni a résztvevőt, vagy terelni a folyamatban. Tudni kell figyelni a résztvevő tevékenységét.

•  Az oktatási környezet technológiájának és eszközrendszerének egy lehetséges felosztása az alábbi:

-  - Kontakt osztálytermi tevékenység technológiája

Egy technika jelenik meg, amely támogatja az osztályteremben zajló folyamatokat, amelyet felhasználunk. Ilyenek például az interaktív tábla, a digitális taneszköz és tananyag, a különböző saját eszközök is, példának okáért a laptop vagy tablet.

ü- Szimuláció és számítógépes játékok az oktatásban

Ez is alapvetően kontakt tevékenységben vethető be. Ezt a kategória jól elkülöníthető, ún. komoly játékokat sorolhatunk ide. Vannak olyan játékok, amelyeket direkt azzal a céllal gyártanak, hogy különböző kompetenciákat vagy képességeket fejlesszenek vele. Tehát a cél a fejlesztés elsősorban, nem pedig a szórakozás funkciója, fejlesztő környezetek létrehozása. Hihetetlen, de például a Counter Strike fegyveres játék esetében a térlátásunk fejlődik, pedig ez biztos, hogy nem tudatosan erre a képességünknek a fejlesztésére alkották. Így a kategóriába azok a játékok kerülnek, amelyeknél a tudatosság jelen van a képességfejlesztésre, előre tervezett. A szimulációk is ide sorolandók, a legjobb példa a KRESZ tanfolyam erre az esetre, a táblafelismeréseknél eredményes lehet egy ilyen inger-gazdag játék.

ü- mLearning, mobil tanulási környezet

Kétféle csoportosítása lehetséges az értelmezés szemszögéből: az egyik, hogy bárhonnan, bármilyen eszközről vagy platformról hozzáférhetek a tartalomhoz és az információhoz. Másik felfogása, hogy bárhol képes vagyok ma már tanulni, tehát térbeli függetlenség lép fel. A lényeg, hogy hozzájussunk az oktatási tartalomhoz, ugyanakkor a kooperáció, a tevékenységközpontúság is fontos, mint szempont. Alapvetően tehát tartalomközpontú, és az egyéni tanulást erősítő szemléletmód.

ü - Online eszközrendszerek a tanulás támogatásában

A klasszikus webes alkalmazásokat és eszközöket sorolhatjuk ide. Például a megosztott google dokumentum vagy prezentáció, video megosztó stb.: bármi, ami online elérhető. Információ és tartalommegosztás a leglényegesebb cél, legyen az kép, hang, szöveg, mozgógép vagy hely. Cél még az interaktív oktatás támogatása. Közösségi és tartalomszolgáltatásba beépülő, integrálódó eszközökről is szó lehet.

ü - Online közösségek

Ez az, amikor a szó szoros értelmében vett közösségről beszélünk. Amikor csoport tagjai vagyunk, akiket közös cél- és értékfelfogás tart össze, azonos témában való érdeklődés, van valamilyen közös kapcsolódási pont. Az eredeti cél szerint nem tanulási környezetekről van szó, és nehéz is ebben környezetben értelmezni, de mégis lehet alkalmazni. Az időfelhasználásban is megjelentek jelentős mértékben, hiszen sokan több időt is rászánnak, tehát beépült az életvezetésébe az embereknek ez az információs és kommunikációs környezet, sokoldalúak és így praktikusak is az online közösségek. Viszont a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben kockázatokkal és kritikával is használandó.

ü - Online tanulási környezetek

Tanulási folyamat végigkövetése céljából jöttek létre. Itt nem szempont a közösségépítés, persze nem zárja ki ennek a lehetőségét. Például az ELTE e-learning rendszere sorolandó ide. Két nagy csoportja: LMS – tanulást menedzselő rendszerek (keretrendszert ad) illetve az LCMS – a tanulást és a tartalmat menedzselő rendszerek (tevékenységközpontú).

ü- Virtuális oktatási környezetek technológiája

Sokszor összekeverik az előző ponttal, de dimenzióbeli különbség áll fenn. Sokan a facebook-ot is ebbe a tartalomba teszik, holott kétdimenziós, nem pedig háromdimenziós a felület. Példának a Second Life-ot hozhatjuk. Tehát nem online környezetek, nem játék alapú környezetek, definícióban ezeket el kell felejtenünk, mert hiába hasonló a megjelenése, nem lehet olyan tevékenységet folytatni, ami a játékokra jellemző. A környezet és a személyek nem valósak, hanem formázottak, részben a valós oktatási folyamat technikai másolata, részben a valós környezet korlátaitól mentesített háromdimenziós tér. Egyfajta multimédiaként kezeljük, hiszen tetszőlegesen használható és online eszközökkel támogatható. A kommunikációról néhány szóban: azonnali és késleltetett üzenet, hang is lehetséges, ugyanakkor a gesztusok korlátozottak, legtöbbször ez jelenti a legnagyobb hiányérzetet, hogy a fontos metakommunikációs jelzéseket nem észlelhetjük, maximum a hanghordozást. Így általában nehezen indul, nehezen lépünk át ezen az akadályon. Ezen kívül a technikai problémák jelenhetnek meg hátrányként, viszont az online megoldásokat támogatja és egyfajta tanult tevékenységet is jelent.

Összefoglalásként a kapcsolatot az jelenti, ha a két nagyobb csoportot egymás mellé tesszük, egy adott oktatási környezetet fel tudunk építeni. Az oktatási környezet színterei illetve a technológiai és eszközrendszere nem minden esetben passzolnak egymáshoz, de átgondolva, előre tervezve és a hatékonyságot előtérbe helyezve ezeknek a struktúrák mentén tudunk haladni.

Az e-learning fogalmának értelmezési lehetőségei

Sokak szerint az e-learning és a távoktatás fogalma megegyezik, azonban tapasztaltabbak szerint ez korántsem igaz. Lássuk, hogy miért is nem igaz ez az állítás, miben különbözik a két fogalom. Két elmélet van a segítségünkre a gondolkodásban.

-          Kovács Ilma modellje

Kezdetben a távoktatás sikeresnek volt tekinthető abban a felismerésben, hogy térben és időben egymástól függetlenül is történhet tanulás és tanítás, tehát nem kell feltétlenül egy helyen és egy időben lenniük a résztvevőknek.  Korábban semmilyen technikai eszköz támogatását nem igényelte, simán postai úton is meglehetett oldani ezt a fajta formulát az oktatásban. A kifogásunkként felmerülhet, hogy ez nem volt 100% hatékony, de ez nem feltétlenül igaz, ugyanannyira lehetett sikeres is, hiszen ahogy azt az előző bejegyzésemből is leszűrhető, a kulcs mindig a hatékonyság.

A távoktatás és az elektronikus környezet viszonya ennél fogva nagyon is hasonló: a tartalomfejlesztéssel és a környezetnek a látványára koncentrál. Régen a papíralapú megoldással és postai kommunikációval működve, aztán a tartalomelemzésre és az oktatási folyamat kitalálására fókuszálva volt a hangsúlyosabb.

A ’90-es években is még az volt a szokás, hogy nincsen szükség nagyobb elektronikus környezetre. Postai úton, kazetták és papírok kiküldésével gondolták a megoldást a távoktatásban. A 2000-es években már jobban dominált az elektronikus környezet és kezdték egyre jobban felismerni, hogy a két formula egymásba konvertálható és hasonló. A legjobb példa, hogy közös e-mailen keresztül történt meg a kommunikáció egy fájlszerkezetben, ahelyett, hogy például google-csoportokat alkalmazzanak.

Napjainkban a két terület tehát egyre jobban közelít egymáshoz. Emlékszem, hogy az érettségire készülve is volt olyan segítségem, hogy postán kaptam meg a tananyagot és annak elemeit ilyenformán beleépíthettem a tételeimbe, ez pedig 2008-ban volt. Szóval a hagyományban vett elemek nem szűntek meg teljesen, ugyanakkor a technológia is folyamatosan változik, akár fejlődik.

A tanulást támogató keretrendszerek megjelenésükkel nem csak tartalom- és információcserére használták, hanem valamivel többre. Ilyen például a moodle-keresztrendszer is, amely minőségi változást hozott az oktatásba és megkönnyíti a mindennapi tanulást.

-          Komenczi Bertalan elmélete

Szerinte három nagyobb összetevő metszeteként lehet jellemezni az e-learninget. Ezek a számítógéppel segített tanulás (I.), az online web alapú tanulás (II.) és a távoktatás (III.). Önmagukba vizsgálva különálló elemek, de ha összerakjuk őket, akkor az e-learning fogalma, definíciója bontakozik ki.

I.                    A tanulási folyamatban felhasználjuk a számítógépet, segítjük a tanulást, mint interaktív eszközt vesszük igénybe.

Remek adattároló nekünk, a memóriánkat bővítjük ki gyakorlatilag egyes felfogásokban, a tanulásról való gondolkodásunkat is átalakítja. Az információfeldolgozást felgyorsítja, leegyszerűsíti a tevékenységet. A tanulást nagymértékben segíti, kiegészíti különböző elemekkel, amelyek segítségével több szemszögből vizsgálódhatunk.

Így az interaktivitást is támogatja, sőt, visszacsatolhatunk különböző információkra az internetet felhasználva, a hipertextek belinkelésével, amely nem lineáris tanulási utat jelent. Ugyanakkor kritikus szemmel kell vizsgálódnunk folyamatosan, ezt soha sem árt megjegyezni.

A tanulás hatékonyságát nagymértékben fokozhatják például a multimédiás eszközök, amelyek szintén a számítógép tanulásba való bevonásával jelentek meg, illetve az animációk is ide tartoznak. A szemléltetés lehetőségei tehát fokozatosan javulnak. Sőt, az interaktív táblák megjelenése is egyre sűrűbb, ha egy oktató a felsőoktatásban nem használja ki ezeket a lehetőségeket, akkor szinte biztosan kiválta a hallhatóság ellenszenvét.

A szimuláció segítségével pedig valós folyamatokat modellezünk, ez is látványosabb, minta csak rajzban tennénk meg ugyanezt.

A virtuális valóság is idetartozik még, ez ma már online kapcsolatot feltételez, így a tanulás kitágítható.

Az órán elhangzott az is, hogy a számítógépterem nem a legszerencsésebb megoldás, jobb ötlet lenne, ha minden terembe elosztanák inkább ezeket az eszközöket. Valóban, jobban hangzik az utóbbi állítás, azonban a közoktatásban itt inkább a számítástechnika órák megtartásáról van szó, hogy bizonyos számú gyerek együtt tudjon ugyanarról tanulni és rögtön gyakorlatban ki is próbálni az elhangzottakat. A jövőben azonban az interaktív eszközök szinte biztos, hogy nagyobb tért fognak hódítani, hiszen a pedagógia vagy az andragógia területe szélesebb lesz általuk és a módszertani lehetőségek is kibővülnek. A feltevéseknek, amelyek az újtól való félelemről szólnak, vagy magától a technológiától való rettegéstől, azoknak van alapjuk, hiszen nem elvárható senkitől sem, így egy tanártól sem, hogy hirtelen változtasson a módszerein. Ha visszagondolok a gimnáziumra, egy vagy két tanárom jut az eszembe hirtelen, aki igénybe vette például a számítógépet. Biztos vagyok benne, hogy ez az arány javulni fog.

II.                 Alapmotívum az online környezet információcseréje, hálózatokkal összekapcsolt adatbázisokról van szó, amelyek különböző lehetőségeket rejtenek.

Elképesztő kommunikációs lehetőségeket rejt magában, multifunkcionális az egész, képek, írások, hangok segítségével lehet támogatni például a tanulást. A kommunikáció hatékonyságát vagy minőségét a sokszorosára tudjuk emelni. Internet segítségével bármit elérhetünk gyakorlatilag, ami a tananyagunkhoz kapcsolódik. Máshol tárolt információkat alkalmazunk, cégekhez is fordulhatunk akár a tanulás támogatásában.

Az internet nyitott információforrás, amely magába foglalja az online tevékenységet, a forrásokat és az interaktív tartalomszolgáltatási lehetőségeket egyaránt.

Komenczy a kiterjesztett valóságot is ide sorolja, amely az információ sűrítéséhez kiváló eszköz.

III.               A távoktatás technológiai támogatása óriásit nőtt: mindez még több ellentmondást, hiedelmet szőtt.

A személyesség fontossága kiemelendő az oktatási folyamatban. A távoktatásban nehéz ezt biztosítani, de mégis bizarrnak tekintik sokan, ha önmagukat kell képviselniük, hiszen hiányzik sok elem, ami normális esetben természetes. Például, ha nem látjuk a másikat, elsőre biztosan zavar vagy zavart mindenkit. Akár a technikai gondokra is gondolok itt, a Second Life esetében is fura volt látni a különböző kifejezéstelen karaktereket, és a hangok kavalkádját. Másfajta világot teremt az egész virtuális távoktatás-féle közösségnek.

Időben és térben nem független az oktatási szituáció, erről is már esett szó, hogy különböző emberek különböző helyeken és időpontban tudják ugyanazt a tananyagot elsajátítani. Rajtuk áll a megvalósítás.

Ugyanakkor a távoktatásnál feltételezik azt is, hogy valaki képes önmagától tanulni, azonban a rendszeresség hiánya miatt a tanulási folyamatban inaktívvá válhat az ember. A kényszer hiánya lehet a legnagyobb gátja a távtanulásnak, a tanulási kultúra így nagyban meghatározza a folyamatot. A külső motivációk vagy kényszerítő erők nagyban befolyásolják a tanulót ezért szükségesek is!

=========

A három előbb említett keret metszete az e-learning az elméletben. Mindezt három különböző tényező szerint lehet megközelíteni:

1, A didaktikai tervezés

A távoktatás pedagógiai kérdés, nem technológiai, ebből kiindulva az oktatási tartalom kiválasztása vagy formálása is ide tartozik. A távoktatás nem univerzális, ezt a formát nem mindenhol lehet használni. Gondoljunk bele, a gyakorlati oktatásnál nem ez a leghatékonyabb formula.

A szövegek kidolgozása a primer (tananyaggal szoros összefüggésben álló) és secunder (a tanulás folyamatot támogató, segítő) szövegekre osztható a tervezésnél.

A lineáris tartalom hipertexté való formázása is ide sorolandó. Elágazások kerültek a tananyagba, amelyek azért fontosak, hogy minél több kapcsolódási pontot lehessen felfedezni, nem csak kiegészítésekkel kapcsolatban, hanem a megértés szemszögéből nézve.

A didaktikai tervezés része az is, hogy képet, hangot, animációt válasszunk a tananyaghoz, a tanulási folyamatot segítő programelemek is ugyanígy.

Az értékelés, főleg a távoktatásnál, meghatározó. A távoktatásnál azért is lényeges, hogy folyamatos visszajelzésekkel szolgáljon. Azonban a motiváció fenntartása is fontos, a hatékonyság szempontjából lényeges elem, főleg, hogy ne csak a kudarccal találkozzunk. A személyre szabott értékelés lényeges szempont.

2, A modularitás

Az oktatási tartalom vagy tevékenység egységekre van bontva. Minél inkább egységekre van bontva, annál részletesebb a tananyag. A rugalmasság ilyen szempontból megjelenik ennél a részterületnél, a legsokoldalúbb, legszínesebb oktatási folyamat így alakítható ki. Ez azonban még nem jelent eredményességet, csak esélyt biztosít rá. A tanulási utak megadásánál lényeges, hogy az egyéni képességeket is figyelembe vegyük, úgy alakítsuk ki, hogy mindenki a végére jusson. Nem lehet túl szabályozott, de teljesen szabadon engedett sem a folyamat.

3, A rendszerszemlélet

Az e-learning tevékenységében a tanuló áll a középpontban, és interakciókra épül a tanárral, a társakkal vagy más segédeszközökkel, például a könyvekkel. Interaktív illetve nem interaktív elemek is a részei.

Az e-learning információkommunikációs eszközei az elektronikus tanulási környezetben három nagyobb funkcióval bírnak, amelyeket figyelembe kell venni a tanulási környezet kialakításánál:

-          rendszerszervező funkció – oktatásszervezési feladat ellátása, folyamat szabályozása

-          információszolgáltató funkció – személyre szabott interaktív forrás, értékelésnél fontos, sokoldalú felmérés

-          kommunikációs funkció – általában zárt, de elégítsen ki minden igényt

A technológia sokszor gyorsabban változik, mint a hozzá kapcsolódó módszertan, egyszerűen az idő hiányában alakulhat ez ki, tehát nincs idő arra, hogy létrejöjjön vagy kiforrjon egy szilárd módszertan.

A gyors technológiai fejlődés gátolja az attitűdök változását is, nincs elég idő máshogy viszonyulni.

Ilyen ellentétpárok:

-          lineáris tanulás helyett hipermédia (már említettem, több eszköz bevonása),

-          instruktív pedagógia helyett konstruktív pedagógia (személyre szabottság, az egyént felépítve),

-          tanár központúság helyett tanuló központúság (interaktivitás, egyéni igények),

-          befogadás helyett a tanulás tanulása (hogyan tanuljunk),

-          iskolai tanulás helyett LLL,

-          tömeges oktatás helyett személyre szabott oktatás,

-          a tanulás: kínlódás gondolkodás megváltozna a tanulás öröm és szórakozás gondolkodásra,

-          a közvetítő tanár helyett faciltáló tanár (segítő, koordináló)

Összegezve mindezek arra is mutatnak, hogy tevékenységközpontúság alakuljon ki, a gyakorlat több szerepet kapjon, alkalmazni is tudjuk az elméletet, vagy legalábbis hozzáigazítani.