Páros munka II. - Képzéstervezés

A pedagógus kompetencia-modellekhez kapcsolódóan és az IKT kompetetenciák terén

Egy intézmény képzési vezetőjeként távoktatásban tanító, olasz nyelvórákat tartó tanárokat szeretnénk elnyerni az intézményünkbe. A leendő nyelvtanárok korábban nem használtak IKT-s eszközöket, de most a tanítás kereteiben szükségük lesz rá.
Képzési vezetőként az a feladatunk, hogy olyan tanárokat válasszunk, akik nyitottak a technológiai eszközök használatára és az IKT-s belső továbbképzéseken való részvételre.

Feladat: 30 órás IKT-s továbbképzés megtervezése, amely keretében minden IKT-s eszköz használatát elsajátíthatják a nyelvtanárok, amelyre a felnőttképzés során szükségük lesz.
A legszükségesebb eszközök és szolgáltatások felsorolása, indoklással, hogy miért van szükség rá a képzés keretében!

Ezen alkalommal is Sörös Barbarával dolgoztam együtt és gondolkodtam közösen.

Bejegyzés:
Minden oktatási környezetben, vagy tanítási,tanulási folyamatban a nevelési folyamat fő szereplője a tanár, azonban a tanár szerepe távoktatási környezetben átértékelődik. A sztereotípiákkal ellentétben nem szorul a háttérbe, hanem kulcsszereplőként való megjelenése helyett a facilitátori, mentori szerepe emelhető ki. Fontos, hogy továbbra is modellnyújtó, értékközvetítő szerepben van a hallgatók felé, amelyet a szakmai felkészültségével és a személyiségjegyeivel tud támogatni.

Fontos a tanár megismerhetősége, hiszen elérhetővé kell válnia a hallgatók számára. Ha a tanár közvetíti azokat a mintákat, amiket képvisel az információs társadalomban, akkor nem teheti meg, hogy a különböző webes eszközök használatát figyelmen kívül hagyja. Éppen ezért az IKT-s eszközöket is használnia kell, meg kell jelennie a nyilvánosság előtt és a folyamatos kapcsolattartás is nélkülözhetetlen. Ehhez szükség van arra, hogy az IKT-s eszközöket és alkalmazásokat a tanár ismerje, és kezelni tudja.
A nagyobb online rendszerekben való részvétel is elengedhetetlen. A tanfolyam során meg kell ismertetnünk a tanárokat a fontosabb alkalmazásokkal is, mert fontos, hogy az online identitását felépítse és ilyen formában is együtt tudjon működni a hallgatóival. Ezt majd a későbbiekben konkretizálni fogjuk.
Az ePortfolió készítése is jelentős számukra, hiszen a szakmai munkásságát, életútját a hallgató gyakran mintaként követi. Ez is követendő példaként állhat a diákok/hallgatók előtt. Az átláthatóbb pedagógiai munka, szakmai munka miatt mindenképpen előnyös. Ezen kívül az itt részvevőknek a szakmai anyagainak gyűjtésére, tárolására és megosztására is praktikus ez a rendszer.

Pedagógus kompetenciák, amelyekhez igazítani kell a képzést:
(Falusi Iván listája) - 8 elem

-          a tanuló személyiségfejlesztése

-          tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése

-          szaktudományi, szaktárgyi és tantervi tudás integrálása

-          pedagógiai folyamat tervezése

-          tanulási folyamat szervezése, irányítása

-          pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése

-          szakmai együttműködés és kommunikáció

-          elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

Kiegészítésként az International Society Technology for Education alapján:

- a tanulás és kreativitás kibontakozásának támogatása

- a digitális kor tanulási folyamatának és értékelésének tervezése, fejlesztése

- a digitális kor munka- és tanulási folyamatának modellezése

- a digitális állampolgárság és a felelősség előmozdítása és modellezése

- szakmai fejlődésben és vezetésben való részvétel

A szükséges IKT kompetenciák:

-          megváltozott elvárásokhoz való alkalmazkodás képessége

-          IKT-eszközök technikai és szociálpszichológiai sajátosságait, jegyeit és a módszereket is ismerni kell

-          digitális írástudás

-          digitális médiaműveltség

-          az IKT eszközök használata: ez különbséget jelenthet a fiatalok és idősek között, gazdagokra és szegényekre vonatkoztatva, nembeli különbségek is lézetnek, de nem ezek a lényegesek: a nyitottak és elzárkózóak a nagy különbség az IKT eszközök alkalmazásában!

-          folyamatosan bővítendő eszköztár

A legszükségesebb eszközök és szolgáltatások felsorolása:

- online közösségek (online tanuló közösségek munkáját tudja segíteni)

- online tanulási rendszerek (e-learning, levelező lista készítése)

- ePortfolió használata

- virtuális oktatási környezet, tér ismerete (SL)

- klasszikus webes eszközök használata (slideshare, web-szótár, mikrofon, webkamera)

- mLearning vagy mobiltanulás ismerete (bárhonnan, bármikor hozzáférhetővé váljon a tanár, valamint az azonnali értékelést is lehetővé teszi)

- tudjon információt megosztani (Twitter használata)

- alapvető számítástechnikai ismeretek (world, excel, ppt) elsajátítása

30 órás IKT - továbbképzés

A képzés fontossága:
Napjainkban az információs társadalomban állandóan szembesülünk a modern kommunikáció és információtechnológia eszközeivel és következményeivel, illetve annak hiányában a problémákkal.  Mivel a diákok maguk is számítógépekkel, mobil kommunikációs eszközökkel dolgoznak és számos új módszerrel, tartalommal és technológiával találkoznak, így lényeges, hogy a tanárok is tisztában legyenek az IKT-s eszközök használatával. Fontosnak tartottuk, hogy ezen a képzésen a résztvevők a gyakorlatban azonnal használható módszertani eszközökkel, pedagógiai lehetőségekkel ismerkedjenek meg.  

A képzés intenzitása:
A képzést előzetesen három hétvégére bontva, pénteki és szombati időpontokban tervezzük, több szakember bevonásával, akik felügyelnék a folyamatot.
Tervezett időpontok: Péntekenként: 8.00- 13.00, Szombatonként: 8.00- 13.00
A képzés egy gyakorlati vizsgával zárulna, ahol fény derülne az elsajátított ismeretek elsajátításának mértékére.


1-2. nap:
Tematika:
Előzetes tudás felmérése (a nyitottság mérésére is alkalmas)
Bevezető előadás - A távoktatásról
A Microsoft Office használata
A klasszikus webes eszközök használata (slideshare, web-szótár, mikrofon, webkamera)
Az online közösségek (Facebook, Twitter, youtube) + tanulórendszerek, az online eszközrendszerek bemutatása és alkalmazásuk
A facilitátor-mentor szerep fontosságának ismertetése

Az első két nap célja:
A résztvevők szerezzenek több ismeretet a digitális eszközök használatában, valamint az eszközökkel történő tanításban és tanulásszervezésben. Ismerkedjenek meg az interneten fellelhető és az oktatás során felhasználható digitális tartalmakkal, közösségi oldalakkal.
A mentorálásnak, mint támogató jellegű tevékenységnek a kihangsúlyozása is lényeges része az első napokban.

3.-4. nap
Tematika:

A virtuális tér megismerése, mint tanulási alternatíva

Információmegosztás elsajátítása

A Moodle-rendszer bemutatása, kezelése

Az e-portfólió sajátosságai és elkészítése

A mobil tanulás ismertetése

A 3.-4. nap célja:
A résztvevők ismerkedjenek meg a virtuális világ által kínált lehetőségekkel, módszerekkel és tudják alkalmazni az oktatás megkönnyítésére. A Moodle- rendszert az információmegosztás megkönnyítésére ajánljuk számukra. Az ePortfolió elkészítésével a szakmai munkásságuk könnyebb elérése válik lehetővé. A mobil tanulással pedig igyekszünk rávilágítani arra, hogy a tanári visszacsatolás, értékelés folyamatának felgyorsulása a tanulás lényeges eleme.

5.-6. nap
Tematika:
Multimédiás szoftverek és eszközök alkalmazásának segítése a pedagógiai munka hatékonyabbá tétele érdekében.
E-etikett, digitális normák ismertetése.
Speciális kifejezések az internet világában.
Összefoglalás!

A két nap célja:
A résztvevők ismerjék meg az olyan speciális multimédiás eszközöket, mint a digitális fényképezőgép, scanner, projektor. És ezeket megfelelő önállósággal képesek legyenek alkalmazni.  
A digitális etikettet ismerniük kell a résztvevőknek.
A speciális kifejezésekkel, (amiket ezekben a környezetekben szokás használni) tisztában kell lenniük a résztvevőknek. Az átlátható, világos beszéd kiemelten fontos, mivel nonverbális jelek nem jelennek meg. Az utolsó napon az összefoglalásra kerül sor, ahol az esetleges kérdéseket, problémamegoldásokat biztosítjuk a hallgatóknak.

Vizsga:
A tanfolyam egy modulzáró vizsgával zárulna, ahol fény derül az elsajátított elméleti ismeretek mértékére. Emellett egy számítógépes, interakciós vizsgára is sort kerítenénk, ahol az ismeretek gyakorlati alkalmazását mérnénk fel.

Hasznosnak tartjuk, hogy a tanfolyamot követően a felvett tanároknak félévente egy hasonló jellegű tanfolyamot szerveznénk, hogy a tudásukat a távoktatás keretein belül fejlesszék, frissítsék és bővüljön az eszköztáruk.

A pedagógiai értékelés, mint taneszköz minősítési alapelv

Az öt alapvető pedagógiai alapelvből az értékelést választottuk ki Sörös Barbara csoporttársammal, amelyet elemzünk és értelmezünk, majd ehhez kapcsolódóan 13+1 útmutatást adunk andragógusoknak.

Az értékelés nem más, mint a célok és az eredmények összevetése, az eredmények vizsgálata abból a szempontból, hogy céljainknak megfelelő eredmény jöjjön létre.
A pedagógiai értékelés tág fogalom, hiszen magába foglalja a tanulók neveltségi szintje mellett a tanár munkájának, az iskola munkájának, a tantervnek, a taneszközöknek az értékelését is.   
Fontos, hogy a tanulói teljesítmény a tanítási-tanulási folyamat egészében folyamatos visszajelzést kapjon. Ez történhet a pozitívumokra való támaszkodással, az elért sikerek, eredmények folyamatos megerősítésével, a hiányosságok korrekciójával, vagy kiküszöbölésével.

A pedagógiai értékelésnek három fajtáját szokás megkülönböztetni, ezek a következők:

• diagnosztikus
• formatív
• szummatív

A taneszköz módszertani dokumentációjában meg kell jelennie, hogy a taneszköz használata során a pedagógiai értékelés milyen formában történik meg, vagy a taneszköz használatánál milyen értékelési megoldásokat tudunk felhasználni eredményesen. Ennek alapján az értékelés kétféleképpen jelenhet meg: egyrészt az eszköz használata közben a felhasználásból következik, másrészt az eszköz oktatási folyamatában egyébként is végbemenő értékelést segíti.

A továbbiakban az említett pedagógiai értékelés formáit fogjuk részletesen ismertetni.

A diagnosztikus értékelés

A pedagógiai értékelésnél a diagnosztikus értékelés a felhasználók, elsősorban a tanulók előzetes ismereteinek, kompetenciáinak a feltáró jellegű értékelésére alkalmas, a tanuló előzetes tudását méri fel. Ez a felmérés történhet írásban, szóban, de valamilyen cselekvés, tanulói aktivitás részeként is. Legfontosabb funkciója, hogy előkészítse az egyéni fejlesztést, ami illeszkedik a választott pedagógiához. Célja, hogy a különböző pedagógiai döntések, beavatkozások, fejlesztések előtt a döntéshozók részletes információt szerezzenek arról, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik a nevelés-oktatás adott szakaszát.

Komplex oktatócsomagok között akad olyan, amely a felhasználó tevékenykedtetésével szerez információkat és ennek megfelelően épít fel a folyamat közben, vagy akár állandóan korrigálva az egyéni tanulási utat.  Nem minden taneszköz képes ilyen feladatok ellátására. Vannak olyan esetek, amikor a taneszköz, például egy nagyobb információs bázis vagy gyűjtemény szolgáltat tartalmat, míg a pedagógus a diagnosztikus értékeléshez kialakíthat megfelelő kérdéseket és feladatokat. Előfordul olyan eset is, amikor a taneszköz kifejlesztésénél ez a funkció nem volt tervezett, és a pedagógus kreativitása produkál olyan helyzeteket, amikor mégis erre a feladatra használja fel. A diagnosztikus értékeléshez szükséges alkalmasság nem szükséges alapfeltétel, de alapvetően növeli a taneszköz szükségességét, ha az ténylegesen is képes aktiválni a fenti funkciókat.

A diagnosztikus értékeléssel elsősorban a besorolási döntéseket alapozzák meg, főként annak érdekében, hogy kialakítsák az egyénre, illetve a csoportra szabott nevelési-oktatási stratégiákat.

Fontos megjegyezni, hogy a diagnosztikus értékelésnél, amikor a gyerekek előzetes ismereteit méri fel a tanár, semmiképpen nem szabad minősítő értékelést alkalmazni, hiszen annak nem ez a funkciója. Nem szabad rossz osztályzatot adni, amennyiben az iskola az értékelésnek ezt a formáját alkalmazza. Ha ez csak egy esetben is előfordul, akkor a pedagógus „elveszítette” a gyerekeket. A gyerekek soha többet nem fogják neki elmondani saját gondolataikat. Esetleg elérhető vele az, hogy inkább előre elolvassák a tankönyvet, és az abból bemagolható mondatokat adják vissza, de arról, hogy valóban megértették-e, elfogadták-e az új gondolatokat, nem tud tájékozódni a tanár.

A formatív értékelés

Amikor egy új anyagrész feldolgozásában már teljesen elmerült a tanulócsoport, és a tanár tudni szeretné, hogy a gyerekek ténylegesen mennyit is értettek meg belőle, akkor kerül sor a formatív értékelésre. Ez szintén történhet szóban és írásban is.

A formatív értékelés elnevezése onnan származik, hogy ebben a tanulási szakaszban az értékelés közvetlenül a tanuló, illetve a tanulás formálását, alakítását célozza.  Főként megerősítési szerepe van. Míg a diagnosztikus értékelés elsősorban a tanár számára szolgál visszajelzéssel, addig a formatív értékelés esetében a visszajelzés címzettje a tanuló. Információt ad arról, hogy hol tart a tanuló, mit tud és mit nem tud, hol vannak hiányosságai. Ezáltal segíti a tanuló önértékelését.

Alapvetően a folyamat közbeni irányítást, segítést tűzi ki célul. Nem minősítést, ítélkezést jelent, hanem egyrészt a tanulási sikerek megerősítését, másrészt a tanulási hibák és nehézségek feltárását. A tanulók és a tanárok is visszajelzést kapnak az önkorrekcióhoz.

A taneszköz használatához szükséges elvárások másként jelennek meg a formatív értékelés funkcióinál, amelyek a digitális nemzedék számára készült eszközöknél csaknem alapkövetelmények. A folyamat közben történő, a minősítéstől mentes, de a folyamat további menetéhez visszacsatolásként hatást gyakorló értékelési forma permanens jelenléte egy  tananyag jellegű taneszköz, a tanulók tevékenykedtetésére vállalkozó alkalmazás esetén alapvető feltétel. A digitális nemzedék a folyamatos megerősítés, a folyamatos visszacsatolás igényével él, számukra fontos és szükséges, elsősorban persze online környezetben, de ez a tulajdonság megköveteli, hogy a számukra kialakított taneszköz is ilyen alapelvek mentén működjön. Az értékelés során erről a kipróbálással is meglehet győződni, és szerencsés, ha  beválás-vizsgálatok, az előzetes kipróbálások vagy próbahasználatok  ennek a funkciónak a működését megerősítik. Itt már lehet minősítést alkalmazni, de semmiképppen nem számíthat véglegesnek, hiszen fontos, hogy a diák a tananyag megértésével képes legyen az osztályzatán is javítani.  

Összegezve, ha a diagnosztikus értékelésre azt mondtuk, hogy a folyamat kezdetén van fontos szerepe, akkor a formatív értékelésről azt mondhatjuk, hogy mintegy végigkíséri a pedagógiai folyamat egészét.

A szummatív értékelés

Az adott anyagrész feldolgozását követően kerülhet sor a szummatív értékelésre, amely lezáró, összegző, minősítő értékelésként értelmezhető. Egy-egy nevelési-oktatási szakasz záróaktusaként fogható fel, ahol a tanulót teljesítménye alapján lehet kategóriákba sorolni, valamint minősíteni.  

A szummatív értékelő funkció elsősorban interaktív tananyagoknál, azon belül azoknál  értelmezhető, ahol a különböző teljesítményszinteknek különleges szerepe van, hogy a külső személy számára információt adó jelentőséggel bír, ezért érdemes erre külön fejlesztést készíteni. Hasznos és értékes információkat kaphatunk az egyén tanulási tevékenységéről, azon belül a részteljesítményéről, és akár a másokhoz viszonyított eredményességéről, eredményeiről is.

Maga az értékelés többféleképpen is történhet. Ide sorolható a témazáró dolgozatok megíratása, az év végi osztályzatok adása, továbbá ide tartoznak a záróvizsgák, érettségi, felvételi, nyelvvizsga , vagy akár a KRESZ-vizsga megszervezése is.  Az osztályzatok mindig a szummatív értékelés csoportjába tartoznak.

13+1 útmutató andragógusoknak:

1. Az értékelésnél mindig törekedjünk az objektivitásra!
2. Gondoljuk át, hogy mikor, milyen szituációban alkalmazzuk az értékelés adott formáit.
3. Tanulmányozzuk az egyes értékeléseket, hogy mindig a megfelelő módon tudjuk alkalmazni az értékelés három fajtáját!
4. Fontos, hogy az értékelések alkalmával ne általánosítsunk, személyre szabottan értékeljünk.
5. Megfelelően kell felmérni a bemeneti kompetenciákat, hogy a fejlődésnél a mértéket tudjuk figyelembe venni. (Nem mindegy, hogy ki honnan indul. Nagyobb fejlődés érhető el a kevesebb előzetes ismeretekkel rendelkezőknél)
6. A minősítésünk ne számítson véglegesnek, folyamatosan értékeljük a fejlődés folyamatát, lépéseit!
7. Ne alkalmazzunk túlságosan negatív értékeléseket, hiszen könnyen el vehetjük az értékelt diák/hallgató kedvét.
8. Ugyanakkor ne csak a pozitívumokat emeljük ki, hiszen a hallgatónak az egyéni fejlődése érdekében tudnia kell, hogy milyen irányba haladjon tovább, hol kell a hiányosságokat pótolni, vagy a hibákat javítani.  
9. A minősítést a hallgatóval is tudatnunk kell, hogy a hibáiból, hiányosságaiból képes legyen tanulni, azon változtatni tudjon.
10. Az értékeléshez átfogó képpel kell rendelkeznünk az értékelt félről, hogy ne csak egy adott feladat negatívumai legyenek döntőek a minősítéshez.
11. Az értékelésnek konkrét példákkal alátámasztottnak, jól megindokoltnak kell lennie!
12. Pozitív és negatív tulajdonságokat is tartalmaznia kell a minősítésnek. Ha a negatívumokra akarom a hangsúlyt helyezni, akkor is kell pozitívumokat is felsorakoztatni, hogy a hallgató tudja, hogy van amiben jó.
13. A hosszabb szöveges értékelés megfelelő, hiszen egyértelművé teszi a hallgató eddigi tevékenységét, emellett ezt a szöveges értékelést jól érthetően kell megfogalmazni, hogy a szándékunk, mondandónk egyértelmű legyen az értékelt fél számára.

+1 tanács:  A szöveges értékelőkben jónak tartjuk megemlíteni, hogy a hibákon, hiányosságokon az értékelt fél miként tudna javítani. Tehát megoldási alternatívákat kellene javasolnia az andragógusnak a jövőbeni terv/eredmény  könnyebb eléréséhez.