Az e-learning fogalmának értelmezési lehetőségei

Sokak szerint az e-learning és a távoktatás fogalma megegyezik, azonban tapasztaltabbak szerint ez korántsem igaz. Lássuk, hogy miért is nem igaz ez az állítás, miben különbözik a két fogalom. Két elmélet van a segítségünkre a gondolkodásban.

-          Kovács Ilma modellje

Kezdetben a távoktatás sikeresnek volt tekinthető abban a felismerésben, hogy térben és időben egymástól függetlenül is történhet tanulás és tanítás, tehát nem kell feltétlenül egy helyen és egy időben lenniük a résztvevőknek.  Korábban semmilyen technikai eszköz támogatását nem igényelte, simán postai úton is meglehetett oldani ezt a fajta formulát az oktatásban. A kifogásunkként felmerülhet, hogy ez nem volt 100% hatékony, de ez nem feltétlenül igaz, ugyanannyira lehetett sikeres is, hiszen ahogy azt az előző bejegyzésemből is leszűrhető, a kulcs mindig a hatékonyság.

A távoktatás és az elektronikus környezet viszonya ennél fogva nagyon is hasonló: a tartalomfejlesztéssel és a környezetnek a látványára koncentrál. Régen a papíralapú megoldással és postai kommunikációval működve, aztán a tartalomelemzésre és az oktatási folyamat kitalálására fókuszálva volt a hangsúlyosabb.

A ’90-es években is még az volt a szokás, hogy nincsen szükség nagyobb elektronikus környezetre. Postai úton, kazetták és papírok kiküldésével gondolták a megoldást a távoktatásban. A 2000-es években már jobban dominált az elektronikus környezet és kezdték egyre jobban felismerni, hogy a két formula egymásba konvertálható és hasonló. A legjobb példa, hogy közös e-mailen keresztül történt meg a kommunikáció egy fájlszerkezetben, ahelyett, hogy például google-csoportokat alkalmazzanak.

Napjainkban a két terület tehát egyre jobban közelít egymáshoz. Emlékszem, hogy az érettségire készülve is volt olyan segítségem, hogy postán kaptam meg a tananyagot és annak elemeit ilyenformán beleépíthettem a tételeimbe, ez pedig 2008-ban volt. Szóval a hagyományban vett elemek nem szűntek meg teljesen, ugyanakkor a technológia is folyamatosan változik, akár fejlődik.

A tanulást támogató keretrendszerek megjelenésükkel nem csak tartalom- és információcserére használták, hanem valamivel többre. Ilyen például a moodle-keresztrendszer is, amely minőségi változást hozott az oktatásba és megkönnyíti a mindennapi tanulást.

-          Komenczi Bertalan elmélete

Szerinte három nagyobb összetevő metszeteként lehet jellemezni az e-learninget. Ezek a számítógéppel segített tanulás (I.), az online web alapú tanulás (II.) és a távoktatás (III.). Önmagukba vizsgálva különálló elemek, de ha összerakjuk őket, akkor az e-learning fogalma, definíciója bontakozik ki.

I.                    A tanulási folyamatban felhasználjuk a számítógépet, segítjük a tanulást, mint interaktív eszközt vesszük igénybe.

Remek adattároló nekünk, a memóriánkat bővítjük ki gyakorlatilag egyes felfogásokban, a tanulásról való gondolkodásunkat is átalakítja. Az információfeldolgozást felgyorsítja, leegyszerűsíti a tevékenységet. A tanulást nagymértékben segíti, kiegészíti különböző elemekkel, amelyek segítségével több szemszögből vizsgálódhatunk.

Így az interaktivitást is támogatja, sőt, visszacsatolhatunk különböző információkra az internetet felhasználva, a hipertextek belinkelésével, amely nem lineáris tanulási utat jelent. Ugyanakkor kritikus szemmel kell vizsgálódnunk folyamatosan, ezt soha sem árt megjegyezni.

A tanulás hatékonyságát nagymértékben fokozhatják például a multimédiás eszközök, amelyek szintén a számítógép tanulásba való bevonásával jelentek meg, illetve az animációk is ide tartoznak. A szemléltetés lehetőségei tehát fokozatosan javulnak. Sőt, az interaktív táblák megjelenése is egyre sűrűbb, ha egy oktató a felsőoktatásban nem használja ki ezeket a lehetőségeket, akkor szinte biztosan kiválta a hallhatóság ellenszenvét.

A szimuláció segítségével pedig valós folyamatokat modellezünk, ez is látványosabb, minta csak rajzban tennénk meg ugyanezt.

A virtuális valóság is idetartozik még, ez ma már online kapcsolatot feltételez, így a tanulás kitágítható.

Az órán elhangzott az is, hogy a számítógépterem nem a legszerencsésebb megoldás, jobb ötlet lenne, ha minden terembe elosztanák inkább ezeket az eszközöket. Valóban, jobban hangzik az utóbbi állítás, azonban a közoktatásban itt inkább a számítástechnika órák megtartásáról van szó, hogy bizonyos számú gyerek együtt tudjon ugyanarról tanulni és rögtön gyakorlatban ki is próbálni az elhangzottakat. A jövőben azonban az interaktív eszközök szinte biztos, hogy nagyobb tért fognak hódítani, hiszen a pedagógia vagy az andragógia területe szélesebb lesz általuk és a módszertani lehetőségek is kibővülnek. A feltevéseknek, amelyek az újtól való félelemről szólnak, vagy magától a technológiától való rettegéstől, azoknak van alapjuk, hiszen nem elvárható senkitől sem, így egy tanártól sem, hogy hirtelen változtasson a módszerein. Ha visszagondolok a gimnáziumra, egy vagy két tanárom jut az eszembe hirtelen, aki igénybe vette például a számítógépet. Biztos vagyok benne, hogy ez az arány javulni fog.

II.                 Alapmotívum az online környezet információcseréje, hálózatokkal összekapcsolt adatbázisokról van szó, amelyek különböző lehetőségeket rejtenek.

Elképesztő kommunikációs lehetőségeket rejt magában, multifunkcionális az egész, képek, írások, hangok segítségével lehet támogatni például a tanulást. A kommunikáció hatékonyságát vagy minőségét a sokszorosára tudjuk emelni. Internet segítségével bármit elérhetünk gyakorlatilag, ami a tananyagunkhoz kapcsolódik. Máshol tárolt információkat alkalmazunk, cégekhez is fordulhatunk akár a tanulás támogatásában.

Az internet nyitott információforrás, amely magába foglalja az online tevékenységet, a forrásokat és az interaktív tartalomszolgáltatási lehetőségeket egyaránt.

Komenczy a kiterjesztett valóságot is ide sorolja, amely az információ sűrítéséhez kiváló eszköz.

III.               A távoktatás technológiai támogatása óriásit nőtt: mindez még több ellentmondást, hiedelmet szőtt.

A személyesség fontossága kiemelendő az oktatási folyamatban. A távoktatásban nehéz ezt biztosítani, de mégis bizarrnak tekintik sokan, ha önmagukat kell képviselniük, hiszen hiányzik sok elem, ami normális esetben természetes. Például, ha nem látjuk a másikat, elsőre biztosan zavar vagy zavart mindenkit. Akár a technikai gondokra is gondolok itt, a Second Life esetében is fura volt látni a különböző kifejezéstelen karaktereket, és a hangok kavalkádját. Másfajta világot teremt az egész virtuális távoktatás-féle közösségnek.

Időben és térben nem független az oktatási szituáció, erről is már esett szó, hogy különböző emberek különböző helyeken és időpontban tudják ugyanazt a tananyagot elsajátítani. Rajtuk áll a megvalósítás.

Ugyanakkor a távoktatásnál feltételezik azt is, hogy valaki képes önmagától tanulni, azonban a rendszeresség hiánya miatt a tanulási folyamatban inaktívvá válhat az ember. A kényszer hiánya lehet a legnagyobb gátja a távtanulásnak, a tanulási kultúra így nagyban meghatározza a folyamatot. A külső motivációk vagy kényszerítő erők nagyban befolyásolják a tanulót ezért szükségesek is!

=========

A három előbb említett keret metszete az e-learning az elméletben. Mindezt három különböző tényező szerint lehet megközelíteni:

1, A didaktikai tervezés

A távoktatás pedagógiai kérdés, nem technológiai, ebből kiindulva az oktatási tartalom kiválasztása vagy formálása is ide tartozik. A távoktatás nem univerzális, ezt a formát nem mindenhol lehet használni. Gondoljunk bele, a gyakorlati oktatásnál nem ez a leghatékonyabb formula.

A szövegek kidolgozása a primer (tananyaggal szoros összefüggésben álló) és secunder (a tanulás folyamatot támogató, segítő) szövegekre osztható a tervezésnél.

A lineáris tartalom hipertexté való formázása is ide sorolandó. Elágazások kerültek a tananyagba, amelyek azért fontosak, hogy minél több kapcsolódási pontot lehessen felfedezni, nem csak kiegészítésekkel kapcsolatban, hanem a megértés szemszögéből nézve.

A didaktikai tervezés része az is, hogy képet, hangot, animációt válasszunk a tananyaghoz, a tanulási folyamatot segítő programelemek is ugyanígy.

Az értékelés, főleg a távoktatásnál, meghatározó. A távoktatásnál azért is lényeges, hogy folyamatos visszajelzésekkel szolgáljon. Azonban a motiváció fenntartása is fontos, a hatékonyság szempontjából lényeges elem, főleg, hogy ne csak a kudarccal találkozzunk. A személyre szabott értékelés lényeges szempont.

2, A modularitás

Az oktatási tartalom vagy tevékenység egységekre van bontva. Minél inkább egységekre van bontva, annál részletesebb a tananyag. A rugalmasság ilyen szempontból megjelenik ennél a részterületnél, a legsokoldalúbb, legszínesebb oktatási folyamat így alakítható ki. Ez azonban még nem jelent eredményességet, csak esélyt biztosít rá. A tanulási utak megadásánál lényeges, hogy az egyéni képességeket is figyelembe vegyük, úgy alakítsuk ki, hogy mindenki a végére jusson. Nem lehet túl szabályozott, de teljesen szabadon engedett sem a folyamat.

3, A rendszerszemlélet

Az e-learning tevékenységében a tanuló áll a középpontban, és interakciókra épül a tanárral, a társakkal vagy más segédeszközökkel, például a könyvekkel. Interaktív illetve nem interaktív elemek is a részei.

Az e-learning információkommunikációs eszközei az elektronikus tanulási környezetben három nagyobb funkcióval bírnak, amelyeket figyelembe kell venni a tanulási környezet kialakításánál:

-          rendszerszervező funkció – oktatásszervezési feladat ellátása, folyamat szabályozása

-          információszolgáltató funkció – személyre szabott interaktív forrás, értékelésnél fontos, sokoldalú felmérés

-          kommunikációs funkció – általában zárt, de elégítsen ki minden igényt

A technológia sokszor gyorsabban változik, mint a hozzá kapcsolódó módszertan, egyszerűen az idő hiányában alakulhat ez ki, tehát nincs idő arra, hogy létrejöjjön vagy kiforrjon egy szilárd módszertan.

A gyors technológiai fejlődés gátolja az attitűdök változását is, nincs elég idő máshogy viszonyulni.

Ilyen ellentétpárok:

-          lineáris tanulás helyett hipermédia (már említettem, több eszköz bevonása),

-          instruktív pedagógia helyett konstruktív pedagógia (személyre szabottság, az egyént felépítve),

-          tanár központúság helyett tanuló központúság (interaktivitás, egyéni igények),

-          befogadás helyett a tanulás tanulása (hogyan tanuljunk),

-          iskolai tanulás helyett LLL,

-          tömeges oktatás helyett személyre szabott oktatás,

-          a tanulás: kínlódás gondolkodás megváltozna a tanulás öröm és szórakozás gondolkodásra,

-          a közvetítő tanár helyett faciltáló tanár (segítő, koordináló)

Összegezve mindezek arra is mutatnak, hogy tevékenységközpontúság alakuljon ki, a gyakorlat több szerepet kapjon, alkalmazni is tudjuk az elméletet, vagy legalábbis hozzáigazítani.