Elektronikus tanulási környezetek ergonómiája

Az utolsó blogbejegyzésem a távoktatásos kurzussal kapcsolatban az e-learning tartalmak és az oktatási környezetek ergonómiája kapcsán születik meg Jókai Erika előadása kapcsán. A bejegyzésemben a két kérdés megválaszolására igyekszem sort keríteni.

I.                   Melyek az elektronikus tanulási környezetet jellemző legfontosabb használhatósági, ergonómiai tulajdonságok?

Az ergonómia-tudomány egy fiatal műszaki tudomány, „az ember és munkakörnyezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása” Murrel 1965-ös definíciója szerint, emberközpontú tervezési szemlélettel.

Az egyik legmeghatározóbb mozzanat vagy élmény, amikor találkozik valaki egy felhasználói felülettel egy tanulási környezetben. Ez jelentősen meghatározza majd a hozzáállását ahhoz, hogy hogyan fogja majd használni ezt a felületet vagy terméket. A hozzáállás módosulhat, amikor elkezdi megtapasztalni, hogy milyen lehetőségek vannak, milyen pozitívumokat tud felfedezni az illető. Fontos az is, hogy ugyanaz a felhasználói felület másként jelenhet meg az embereknek a személyes tulajdonságokból kiindulva. Az is kiemelendő, hogy minél kevesebb kattintással kellene működnie egy felületnek, hogy minél könnyebben tudjunk tájékozódni az oldalon, és ne vesszünk el az információk sűrűjében.

A webergonómia az ergonomikus használatot jelenti, azaz a biztonságos, hatékony, kényelmes használat mellett a szép kivitelezést. A felhasználói felület tervezésének szempontjait követi: legyen minél kevesebb kattintással elérhető, minél inkább élményszerű legyen a felhasználó számára, megtalálja hamar az információt, amit keresett.

Fontos követni az aranyszabályokat is, amelyek tartósnak bizonyultak az idők folyamán, és valószínűleg érvényesek lesznek a jövőben is majd, hiszen ugyanúgy viszonyulnak az emberek a felhasználói felületekhez. Például, hogy engedélyezve legyen az akcióknak a visszafordítása, hiszen ennek hiánya eléggé zavaró tud lenni a távoktatásban is.

Az elektronikai tananyagokkal kapcsolatban az ergonómialiag megfelelő oktatási környezet tulajdonságait a következő szempontok szerint lehet felbontani, ha a tartalmak minőségi tényezőit vizsgáljuk:

A 4H

1.      Használhatóság: legyen jól kialakított, szoftver-ergonómiailag megfelelő és a tanulási folyamatokat támogató, használhatósági követelmények figyelembe vétele

Fontos, hogy könnyen tudjunk tájékozódni, tisztán lássunk az oldalon, ne legyen túlzsúfolt és megfelelően tagoljuk az információkat, hiszen a memorizálást is segítheti, valamint a megfelelő információraktározást. Érthető, átlátható és logikus legyen, tehát könnyen tanulható. A kiemelést is mértékkel használjuk, kerüljük a túlzásokat. Csak akkor használjuk magyarázó, kiegészítő elemeket, például ábrát, animációt vagy képet, ha nem zavaróak, segítse a hallgatót. Az információkat szövegesen is hozzáférhetővé kell tenni. Az alternatív információközlés is szempont, hiszen ha leírva és magyarázva is van a szöveg, óhatatlanul összehasonlítjuk a kettőt, ami a lényegről veszi el a figyelmet. Az aktív elemek kiemelése is elhanyagolhatatlan, hiszen sokan nem tudják, hogy mivel is kéne foglalkozniuk, mert nincsen kihangsúlyozva az oldalon. Az egész megjelenés ad egyfajta képet, ami alapvető tulajdonságaiban befolyásolhatja az olvasót. Hatásos információközlés, hatékony folyamattámogatás és hozzáférhető tartalom szükségeltetik. A használat gyorsasága, hibamentessége és a megtanult használati mód is szempont.

2.      Hatékonyság: az információ jusson el a felhasználóig – információáramlás, megfelelő instrukciók és visszajelzések, az egyszerűséget és az átláthatóságot is figyelembe véve hatékonyan támogassa a tanulói folyamatot

Például lényeges elem, hogy ne változtassuk meg a már megszokott tartalom helyét vagy színét, tehát a design elemeket, mert a későbbiekben ez nehézséget okozhat majd és nem fogják megtalálni a felhasználók. A navigációs elemek mindig ugyanott legyenek, a felhasználói felület kezelhetősége egyértelmű legyen.

Lehetőség szerint kevés szín használata lenne üdvözítő, a grafikus megjelenés ne legyen túlsúlyban a lényeghez képest. A gördítő sáv használata is sokszor zavaró tényező, tehát a szöveg e nélkül is látható legyen. Az új tartalmi elemeket fokozatosan jelenítsük meg. Fő szempont itt is a gondolkodás nélküli, egyszerű használat. Az egyszerűség domináljon az átgondoltsággal párosulva. Tanulható egységekre bontás, logikus felépítés és elágazási lehetőségek biztosítása is kell. A zsúfoltság kerülendő, és az egyéb zavaró tényezők kiiktatása is szerencsés, gondolom itt olyan információkra, hangokra, amelyek lényegtelenek. A magyarázó ábrák, diagramok, animációs megfelelő aránya hangsúlyozandó. A design, a használhatóság és a tartalom hármas szempontrendszere a lényegi pontok. Fontos, hogy bevonjuk a felhasználót is, akár visszacsatolás miatt, vagy véleményt formálva.

3.      Hatásosság: illeszkedjen tudatosan a tanulási célokhoz, határidők, ütemezés, tudás mélysége, alkalmazhatósága, az információ áramlásának és a kommunikáció támogatása

A felhasználói tulajdonságoknak itt fontos szerepe van, hiszen függ a hatásosság attól is, hogyan látunk, mennyit érzékelünk vagy fogunk fel az oldalból. A komplementer, azaz egymást kiegészítő színeknél jelentősen befolyásolja a láthatóságot az együtt hatás, mert bizonyos információkat el lehet így veszíteni, ha nem szerencsés egy párosítás. Ellenszíneket, például a sárgát és a kéket nem szerencsés előtér és háttér párosításában alkalmazni, mert a szemmozgások miatt bekövetkező utókép elmosódottá teszi a közöttük lévő határokat.

A legfontosabb, hogy figyelemfelkeltő legyen tehát, megfogja valahogy a tanulót, és akkor pozitív asszociációkat hozzácsatolva eredményes tanulás jöhet létre. A színes oldal összességében eredményesebb, mint egy szín nélküli, unalmas felület, de nem szabad eltúlozni ezt sem.

Kiemelném azt is ide vonatkozóan, hogy nem csak tartalmat kellene megosztania, hanem elő kéne segítenie az alapvető kommunikációt, az interaktivitást és az informálást. Ezt is fontos átgondolni. Így közösségi szempontokkal is rendelkezik, informál és motivációt is biztosít, fejlődést és sikerélményt is nyújt, önértékelést ad. Gondolkodtatónak kell lennie, de a lényeget bemutatónak. A folyamatos aktivitás fenntartása nehéz, de lényegi pont.

4.      Hozzáférés: legyen egyenlő esélyekkel, nem csak az akadálymentességre gondolva, hanem technológiai értelemben

Alapvető hiba nagyon sokszor, hogy az akadálymentes változat nem elérhető egy-egy oldalon. A tanulási helyzetekben, oktatási tartalmakra, de még inkább oktatási portálokra vonatkoztatva erre a problémára megoldást kellene találni. Ugyanakkor azt is leszögezném, hogy nem egyszerű, hanem eléggé komplex a probléma, ha az informatika és a fogyatékosság kombinációját nézem. Egy vak embernek nem egyszerű segítséget nyújtani: például hanganyagot, vagy fájlt el akarna elérni.

Azonban a fogyatékos embereknek eltérő szükségleteik alapján a többségi társadalom tagjaival azonos módon kell igénybe venni a közszolgáltatásokat, és a közoktatás is ide sorolandó.

Mitől érezzük jó minőségűnek a tanulási tartalmat? (3M)

A válasz, hogy kapcsolódjon hozzá:

Meaningful: megértik-e, amit tanulnak? – érthető tartalom

Memorable: emlékezni fognak-e a tanultakra? – emlékezetes

Motivational: használni fogják-e a tanultakat? - motiváló

II.                Kell-e különbséget tennünk e tulajdonságok fontosságát illetően aszerint, hogy milyen elektronikus tanulási környezetre értelmezzük ezeket a tulajdonságokat? (kontakt/online eszközökkel támogatott kontakt/blended learning/távoktatás)

Ismétlésnek sorra vegyük át a tanulási környezeteket, kiegészítve azzal, ahogyan elektronikussá válhatnak:

Egy kontakt tevékenység során, ahol előkerülhet az elektronikus tanulási környezet, amikor a szereplők egy időben és egy térben használnak különböző technikai eszközöket. A tartalom és a kommunikáció egy konkrét zárt térhez köthető egy adott időszakban.

Az online eszközökkel támogatott oktatásnál, már csak a nevéből is adódóan a szereplők egy időben, valószínűleg egy térben használnak online eszközöket. Ilyenek lehetnek a fejlesztő eszközök, játékok például kommunikációra vagy kooperációra.

A blended learningnél a jelenléti, néha online egyéni vagy csoportos virtuális környezetben való tevékenykedés lehetséges elképzelés, a blogírás is jó példa

A távoktatásnál túlnyomórészt online vagy virtuális környezetben folyó tevékenység van egyéni feladatokkal vagy tartalomközpontú tanulással.

Szerintem a fentiek tükrében nem kell különbséget tennünk a különböző tulajdonságok fontosságát illetően a különböző tanulási környezeteknél, hiszen ezek a szempontok valamilyen formában mindegyiknél előjöhetnek. Annyi különbség azonban biztosan van, hogy ahogyan haladunk a távoktatás felé, ergonómiai szempontból nézve úgy kell strukturáltabbnak lennie a felületnek és mindig más tartalmakon van a hangsúly.

Másik nézőpontból nézve a tanár szerepe is meghatározó, aki például a távoktatásnál nincsen közvetlen, aktuális kapcsolatban a tanulóval, hanem a tanuló jobban magára van hagyva, így a támogató szerep nem közvetlenül jelenik meg, hanem csúsztatva.